Ebben a fejezetben Neszmély település látnivalói kerülnek bemutatásra, melyek a következőek: Hajóskanzen, Várhegy, katolikus templom, református templom, Király-kút.
Hajóskanzen
A Hajóskanzen a szép fekvésű Szent Ilona-öbölben található. Már rögtön a bejáratnál a partra vetetett Vöcsök I. szárnyashajóval találhatjuk szemben magunkat. Utódait a Vöcsök II-őt és Vöcsök III-at gyakran látjuk a Dunán suhanni.
A Hajóskanzen legérdekesebb látnivalói természetesen a vízen ringatózó hajók, főleg a Zoltán és a Neszmély gőzhajó, melyeket belülről is meg lehet nézni. A kiállításokon a hajózás történetéről lehet olvasni, és vannak szép hajómakettek is.
Amióta gőzhajók járnak a Dunán, azóta része a Dunakanyar panorámájának a füstölő vízi jármű. Az Esztergom és Vác közötti szakasz megkapó látványát, idegenforgalmi értékét igazán a két világháború között fedezték fel. A belföldi turizmus fellendülésével egy időben a környék lakói is előszeretettel használták a gőzhajó-járatokat Budapest felé és vissza. A kiállítás betekintést nyújt a Dunakanyar látványvilágába és Budapest látképét hosszú időn át meghatározó gőzhajók történetébe.
A hajóskanzenben az alábbi hajók találhatóak:
Zoltán gőzhajó
A Zoltán gőzhajó egy NEUE DONAU típusú oldalkerekes vontató hajó. 1869-ben épült, aktívan közel 100 évig szolgált, majd 30 évig úszó csónakházként, klubhajóként üzemelt a Százhalombattai Erőműnél. 2004-ben ajándékozta a skanzennek az Erőmű akkori vezetése.
A hajó 2008 óta védett műszaki emlék.
Cél, hogy fennmaradását és értékeit minél tovább megőrizzék az utókornak. Egy 2009-ben elnyert európai uniós támogatási összegből a hajó teljesen felújításra került. A felújítást követően a kazán- és gépház helyén hajózástörténeti kiállítás tekinthető meg.
Neszmély gőzhajó
Az 1957-ben épült Neszmély lapátkerekes gőzhajó 2010-ben teljes felújításon esett át. Feladata többek között, hogy kényelmes szállást kínáljon a Skanzenben több napot eltölteni kívánó vendégek számára. A hajó orrában és far részében 12 db 4 ágyas matrózkabin várja az izgalmas kikapcsolódásra vágyókat.
A Neszmély hajó nemcsak szállást, de utánozhatatlan programokat is kínál; gőzgépét mozgás közben is megtekinthetik az érdeklődők, valamint megtapasztalhatják a hajóvezetés élményét, ha kipróbálják a hajó kormányállásban felépített interaktív szimulátort.
Petőfi
A Magyarországra visszakerült, és az Újpesti-öbölben tárolt hajót 2003 decemberében az Európa Rendezvényiroda Kft. vásárolta meg, így a Petőfi elsőként érkezett meg a Neszmélyi Hajóskanzenbe az akkor még Bakony (ma már Neszmély) hajóval együtt, ahol jelenleg is a felújítását várja.
Vöcsök I.
1977-ben került Magyarországra a MAHART kötelékébe. Többségében a Budapest-Bécs-Budapest útvonalon teljesített szolgálatot. 2005-ben az üres hajótestet a MAHART elajándékozta, s most a Hajóskanzenben, a vízparton kiállítva tekinthető meg.
Várhegy
A Nagyvár romjai a református templomtól egy kilométerre délkeleti irányban állnak. A három oldalról meredek lejtőkkel határolt magaslaton fekvő, középkori építésű erődöt délkeletről keskeny gerinc köti össze a Melegessel. Nyugatról a Disznós-kúti-völgy, keletről szakadékos oldalú mélyút határolja. A vár középső részén egy kőből épült torony pinceszintjének maradványa látható. A toronybelső átmérője négy, külső átmérője nyolc méter. A várfalat három oldalról meredély, egy oldaláról pedig negyven méter széles és a Magyarországon máig ismert legmélyebb, tizenöt méter mély várárok védte.
A Nagyvár a közhiedelemmel ellentétben nem római eredetű. A régészek körében ismert ovális alakú Kisvár a nagy vártól északkeletre fekszik, s egy mélyút választja el a Várhegytől. Ezeket az erődítményeket vélhetően a Kanizsayak birtokolták. Ezt valószínűsíti, hogy 1403-ban Kanizsay Miklósnak és Istvánnak, Komárom vármegye főispánjának s a helység egykori címerének közös motívuma a szárnyas sasláb volt.
A neszmélyi vár (Nagyvár) neve egyetlen oklevélben szerepel, eszerint 1439-ben Albert király a török elleni hadjáratra való készülés közben betegedett meg vérhasban. A titeli táborból megpróbálták Bécsbe szállítani, ám útközben Neszmélynél a romló állapota miatt hosszabb pihenőt tartottak. Néhány nap múlva, 1439. október 27-én itt érte a halál. A helyi néphagyomány szerint a király dinnyére vizet ivott, mert a kíséret távozása után mindenhol szétdobált dinnyehéjakat találtak. A közelben található forrást Király kútjának nevezik. A vár kis mérete, kedvezőtlen, alacsony fekvése a későbbiekben nem tette lehetővé, hogy – akár átépítések árán – komoly katonai szerepet töltsön be.
Király-kút
Neszmély külterületén, a Szőlőhegy oldalában, vízmosás mellett elhelyezkedő, nagyméretű kváderkövekből rakott, kör alaprajzú fedett kútház, oldalában kőből faragott kifolyónyílás.
Katolikus templom
A barokkstílusú templom 1893-94 között épült, előtte a jelenlegi művelődési ház helyén egykor állt postaállomáson tartották a szertartásokat. Tornyát háborús találat érte 1944 év végén. Teljes tetőcserét és külső-belső felújítást kapott 1972-78 között.
Református templom
Szakemberek megállapították, hogy a neszmélyi református templomot Mátyás király nagy építkezéseinek idején XIV. századi alapokra építették. Abból, hogy 1404-ben Zsigmond király Neszmélyen való tartózkodási idejéből lehet arra következtetni, hogy a mai templom elődje már állt, s azt valószínűsíthetően 1396 táján kezdte építeni a birtokos Hancko család.
Főút mellett, részben lőréses körítőfallal övezett kertben, szabadon álló, kelettel, egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom, nyugati homlokzata előtt toronnyal, szentélyzáródás felett kontyolt nyeregtetővel. Déli oldalán újabb előcsarnok. A torony és a hajó sarkain kő armírozás. A szentélyen gótikus ablaknyílások és támpillérek, az északi homlokzaton gótikus boltozat részletei. Síkmennyezetes hajó, a nyugati oldalon öntöttvas oszlopokkal alátámasztott karzat. Épült a 14. század végén, a 15. században bővítették, 1649-ben újjáépítették, majd 1787-ben megújították és bővítették, ekkor épült újjá tornya, és ekkor bontották el az északi oldalról a kápolnát. 1891-ben és 1932-ben átépítésre került. Körítőfala részben középkori eredetű. A templomkertben: római kori sírkőtöredék és gótikus faragványok. Az épület az országút mentén, kőfallal övezett kertben áll. Kerítésfala szabálytalan alaprajzú, melynek északi szakasza mára már hiányzik. Az eredeti déli falszakaszt az országút szélesítése során elpusztították, s helyette, 1,6 méterrel beljebb új falat építettek. Ennek során (1954) került elbontásra a délkeleti sarokban lévő egykori építmény nagyobb része is. Keleti és nyugati oldalain egy-egy – 1816-os évszámmal datált – késő barokk, szemöldökgyámos záródású, zárókővel gazdagított keretezésű kapu nyílik. A nyugati és a keleti falban – részben elfalazva – lőrések láthatók.
A templomkertben egy vörösmészkőből faragott, barokk kori ovális medence hever, mely – állítólag – eredetileg a XVIII. elején épült katolikus kápolnához tartozott.
A templom épülete keletelt, egyhajós, nyugati oldalán közel négyzetes alaprajzú toronnyal, támpilléres, poligonális záródású szentéllyel. A zömök, a hajónál alig keskenyebb, csaknem az órapárkány magasságáig armírozott tornyot körben egyszerű rézsűs középkori kőlábazat kíséri, mely a déli oldalon álló ajtónál megszakad. Az ajtó igénytelen kialakítású, egyszerű, egy gerendával vízszintesen lezárt nyílás, azonban alsó, a lábazat felső síkjáig érő szakaszán, a jelenlegi kávák tégla falazatával részben takarva, az egykor itt állt gótikus kapu tagozatai ismerhetők fel.
A torony alsó emelet szakaszában északi, nyugati és déli irányban három szűk ablak nyílik, négyzetbe illeszkedő tompa csúcsíves, az északi kivételével pálcataggal gazdagított kőkerettel.
A felső két emelet magasságában valamivel keskenyebb a torony. Egy emeletnyi szakasza nyílástalan, feljebb nagy barokk ablakok nyílnak, felettük órapárkány és hagymasisak.
A sarkain csaknem a jelenlegi párkánymagasságig armírozott – hajó déli oldalához, a bejárat elé egy – 1995-ben, az 1891-es előzmény elbontása után épült – előcsarnok csatlakozik. Déli nyílásai egy szegmensíves záródású, négyszemes ablak, valamint egy kétszárnyú ajtó. Az előcsarnokból indul a kórusfeljáró is, egy egyszerű, nagyméretű, téglalap alakú, szegmensíves nyílással. Az előcsarnokból bejárat nyílik a hajóba, mely egy jellegtelen, téglalap alakú nyílás, melynek alsó részén a korábbi nyílás elkent profilú maradványai láthatók. Felette téglalap alakú ablak nyílik. Tőle jobbra, a korábbi előcsarnok keleti falának elbontásakor előkerült gótikus ablak rézsűs jobb oldali kávája, valamint könyöklőjének és csúcsíves záródásának maradványai láthatók. Az előcsarnoktól keletre a hajófalat egy jellegtelen, keskeny, téglalap formájú ablak töri át.
A hajó északi homlokzatának tengelyében a falsík kissé visszaugrik, itt egy élszedett kőkerettel szegélyezett, kétrészes, csúcsíves záródású, részben elfalazott, nagy középkori nyílás látható, melynek felső részén két neogótikus ablakot alakítottak ki. Mindez arra utal, hogy a hajó északi oldalához egykor egy – mára már lebontott – késő gótikus, bordás boltozatú építmény, alighanem kápolna csatlakozott.
A hajón – alighanem a jelentős feltöltődés miatt – sehol sem fedezhető fel lábazat.
