Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a Neszmély és környékének területén ajánlott programkínálatok és útvonaltervek.


Napjainkban Neszmély dinamikusan fejlődő település. Élete igencsak felpezsdült színes programjainak, a Duna menti kerékpáros útvonalnak, a borgasztronómia fellendülésének következtében.


Turisztikai útvonal terv

A római mesterek munkáján nem fog az idő
A turisztikai gyalogúton megtalálhatjuk egy épen maradt, a római korból származó vízátereszt. Az építményen egyáltalán nem látszik, hogy már közel kétezer éves, olyan jó állapotban van ma is. A boltíves átereszen a római építkezés technikája is megfigyelhető, a köveket égetett mész és homok vizes keverékével illesztették egymáshoz. A kőfejtőhöz egy közeli kilátó található, mely gyalog is megközelíthető. Útközben a Les-hegy tetejéről kilátó nélkül is jó látható a mesés panoráma tárul a szemünk elé, különösen az Ördögkéz-szikláról, ami olyan, mintha egy hatalmas kéz belemarkolt volna a hegybe. A monda szerint, maga az ördög vitte oda a sziklát a Várhegyről.


Csokonai Lillája is itt élt
Neszméllyel szinte összenőtt a szomszédos Dunaalmás, ahol az általános iskola és a művelődési központ is Csokonai Vitéz Mihály nevét viseli, és a költőnek egy szobra is van a faluban. Bár ő maga nem, szerelme és múzsája, Lilla, vagyis Vajda Julianna dunaalmási kötődésű volt. Csokonai 1797-ben ismerkedett meg Lillával, egy módos, komáromi kereskedő lányával. Lilla szülei nem örültek annak, hogy lányuk iránt egy szegény költő érdeklődik, ezért 1798-ban férjhez adták egy helyi kereskedőhöz. Miután férje meghalt, Lilla ismét férjhez ment, de házassága boldogtalan volt. Élete hátralévő részét Almáson töltötte. Egykori lakóháza helyén ma a művelődési ház áll, ahol egy emlékszobát is berendeztek, sírja pedig a helyi temetőben van. Kérésére állítólag Csokonai búcsúlevelét és a Lilla-dalok című verses kötetet is vele temették.


A rejtélyes patak
Dunaalmáson jár az ember, a Dunához mindenképpen el kell látogatni. A kikötő végtelenül nyugodt hely, a parton hosszan el lehet mélázni, miközben előttünk, a galériaerdők ölelésében lassan hömpölyög a Duna. A kikötőből visszafelé egy különös kis patakra lehet bukkanni, melynek neve Lilla-forrás. A vize kristálytiszta, mintha csapvíz folyna a kis mederben. A patakban semmi élőlényt nem lehet látni, a köveken nincsenek moszatbevonatok, nem úszkálnak benne rovarok, és átható kénes szagot áraszt a víz.
Dunaalmáson több helyen is fellelhető kénes, 20-24 fokos források. A langyos vizű, kéntartalmú forrásokat már a római korban is hasznosítottak, fürdőházakat építettek föléjük, ahová a Brigetioban és a környéken élő rómaiak jártak, köztük olyan nagy hatalmasságok is, mint például Pannónia kormányzója. A komáromi múzeumban van egy kő, amelyet ő állíttatott az almási források jó szellemeinek, akik gyógyuláshoz segítették őt.


Mária Teréziához is eljutott a gyógyvíz híre
Az itteni források jó híre a későbbi korokban sem csökkent, 1751-ben még Mária Terézia is meglátogatta a falut, és a gyógyvíz elemzésével bízta meg Komárom és Esztergom vármegyék főorvosát, aki arra jutott, hogy a víz többek között nőgyógyászati és bőrgyógyászati panaszokra jó. 1887-ben volt már itt egy kis fürdőház, de a nagy strandfürdő megnyitására 1914-ig kellett várni. A strandfürdőben volt 50 méteres úszómedence, gyerekmedence, teniszpálya, gyógyszálló, hajóállomás is, és egyre másra épültek a közeli hegyoldalban a villák és nyaralók. A fürdő virágzását a Duna és az Által-ér áradásai mellett a bányászat akasztotta meg. A 20. század második felében a Tatabányai-medencében meginduló szén-és bauxitbányászat komoly csapást mért a Dunántúli-középhegység karsztvíztároló rendszerére. A szénrétegek fölött elhelyezkedő vizet ugyanis folyamatosan ki kellett szivattyúzni, és ez a források – köztük a dunaalmásiak – elapadásához vezetett.


A források újra élnek
A bányászatnak 1990-ben vége szakadt, a források pedig fokozatosan visszatértek. 1997-ben Dunaalmáson is újra feltörtek, és ennek köszönhetően ismét napirendre került a fürdő és egy szabadidő-komplexum létrehozása, de palackozóüzemet is terveztek a faluba. Addig azonban, míg egy gazdag befektető meg nem érkezik, a helyiek forró nyári napokon az egykori strand kerek kútjában, a forrás vizében hűsölnek. Az egykori medencék helyét mára a természet visszavette, a burjánzó zöld növényzetben azért néhol még kivillannak a medence csempéi. Az egykori fürdő közelében a Dunába torkolló Által-ér mentén, két vízimalom is áll. A malmok első említése még a török hódoltság idejéből származik. Az egyik szépen felújítva ma életmódházként üzemel, a másik azonban sajnos, meglehetősen romos.


Fesztiválkalauz

Neszmélyi Borünnep és Halnapok
Igényes borfogyasztóknak mindig kedvelt helye volt a tatai fesztiválok borudvara, de fontos mérföldkő, hogy 2012-től a Neszmélyi borvidéknek saját fesztiválja van. Augusztus 20-hoz kapcsolódóan rendezték meg az első nagy sikerű Kenyér és Borünnepet az Esterházy-kastély udvarán. 2015-ben az Újkenyér havának immáron az elején Neszmélyi Borünnep és Halnapok volt a neve a Neszmélyi Borút Egyesület által, a borvidék központi településén, Tatán megvalósított rendezvénynek.


Tavaszi Kvaterka Tatán az Esterházy Pezsgőgyárban
A borászok az őket segítő többi egyesületi taggal országos visszhangra igényt tartó rendezvényekre vállalkoztak. 2019 márciusának második péntekén az Esterházy Pezsgőgyárban a borvidék emblematikus épületében hagyományteremtő céllal rendezték meg az első borvidéki évjárat bemutatót, a Tavaszi Kvaterkát.
Szándékukban állt az országos és regionális boros véleményformálókat egy szakmai rendezvény keretében megszólítani, és a 2016-os évjárat tételeinek bemutatásával magukra irányítani a figyelmet. Nemcsak a szakértőket várták, hanem a helyi borszerető közönséget is, hiszen az esemény hivatalos programot követően kellemes, de továbbra minőségi borozásba hajlott át. A sétáló kóstolón 20 helyi borvidéki pincészet 100 tételét, a friss borok mellett korábbi évjáratok termését ismerhették meg az érdeklődők.


Víz, Zene, Virág Fesztivál – Tata
A Víz, Zene, Virág Fesztivál Magyarország legnagyobb családi fesztiválja, melynek Tatán, a festői szépségű Öreg-tó partján kerül megrendezésre. A család minden tagja egész nap kulturált szórakozást talál, a generációk együtt szórakozhatnak. Hazai és külföldi zenekarok lépnek fel több színpadon, felhangzanak a jól ismert pop-rock, jazz és dixieland, valamint népzenei slágerek, de a fiatalokat electro party arena is várja. Napközben változatos víziversenyek, virágkiállítás, játszóház, légibemutató, tűzijáték, kirakódóvásár, szórakoztatják az idelátogatókat. A gyermekeket ingyenes Szipi-Sziget Vidámpark várja.


Öreg-Tavi Nagy Halászfesztivál
A halgazdálkodás tatai hagyományait, a halfogyasztás kultúráját népszerűsítő gasztronómiai esemény csaknem két évtizedes múltra tekint vissza. A kora reggeli látványhalászat ismét különleges alkalmat kínál, melyen a nézők megismerhetik a tradicionális halászati eszközöket, a halfogás technikáját. Az Öreg-tó partjára az ország több pontjáról érkező halfőző mesterek a térségükre jellemző halászlevekkel, sült hallal várják az érdeklődőket, akik a kiváló halételekhez friss és zamatos neszmélyi borokat fogyaszthatnak. A kulináris élvezetek mellé a fesztivál színes szabadtéri kiegészítő programokat kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt az elmaradhatatlan vásári forgataggal, színpadi műsorokkal, változatos gyermekprogramokkal, vidámparkkal és számos érdekes látnivalóval együtt.


Látnivalók a környéken


Neszmély környékén több olyan település található, mely borászattal foglalkozik. Továbbá számos település a Duna folyó partján helyezkedik el, számos turisztikai-, hajózási- lehetőségeket nyújt az itt élőknek, valamint az idelátogató vendégeknek.


Komárom
Komárom város jelentősebb látnivalói:

A honfoglalást követően a mai Komárom területét Árpád egyik vezére kapta, akinek a fia építette ki az első stratégiai erősséget. IV. Béla idejében, 1265-ben Komárom városi rangot kapott. Nagyot fejlődött a város Mátyás király idejében, akinek az egyik tartózkodási helye volt. 1440-ben a városban tartózkodott a Szent Korona, itt született V. László.


Komárom az a város, amelyet a Duna a Vág torkolatánál kettészel, de a két oldala mindig is egységes volt. Komárom eredeti vára a bal parton állt, a jobb parton egy kis település, Újszőny bújt meg, melynek lakói kezdetben a dunai átkelést biztosították. A 16. századi török hódoltság idején Komárom végvár lett, katonai szerepe felértékelődött. Amikor Buda elesett, Bécs védelmében nyomban nekifogtak a komáromi erődrendszer kiépítésének. Közép-Európa legnagyobb újkori erődje a Monostori Erőd lett, ami 1871-re készült el. Három erőd van a mai Magyarország területén (Csillag, Igmándi, Monostori), az erődrendszer nagy része Felvidéken van. 1809-ben a franciák elől ide menekült I. Ferenc, kiadott egy utasítást, hogy az osztrák császárság legnagyobb erődrendszerét kell itt megépíteni, egy akkora erőd-együttest, mely háború esetén 200 000 fő befogadására is alkalmas kell, hogy legyen. Úgy is nevezik a rendszert, hogy Bécs előszobája, a Duna Gibraltárja, ugyanis nem lehet kikerülni. Folyamatosan, a II. világháború végéig volt itt katonaság, 1945-től a szovjet-orosz hadseregnek lesz az egyik legnagyobb lőszerbázisa, amikor elmentek a becsült kár 3,2 milliárd Ft volt, ami mai áron megfelel 20-25 milliárd Ft-os helyreállítási költségnek, a tervek szerint egy hadtörténeti múzeum és egy kultúrközpont lesz fokozatosan kialakítva. Az 1848/49-es szabadságharc idején a jobb parti erődöknek fontos szerep jutott. 4 csata zajlott itt, 1.: Komárom felmentése április 25-26, 2.: július 2., 3.: vesztes csata, 4. szabadságharc utolsó előtti győztes csatája – augusztus 3.


A szabadságharcban és az 1848-as tűzvészben szinte teljesen felőrlődött Újszőny, újjászületését a Budapest-Bécs vasútvonalnak köszönhette. 1892-ben átadták az első állandó komáromi átkelőt, az Erzsébet-hidat, majd 4 év múlva a két oldal települései hivatalosan is egyesültek, de nem sokáig tartottak a boldog békeidők, Trianon elszakította a Komárom szívét-lelkét hordozó északi városrészt.
Az Óvár megújult Ferdinánd kapuja és az Óváron a Kőszűz allegorikus szobra is a felirattal „Sem csellel, sem erővel” azt a kitartást jelképezi, hogy ahogy a legendás komáromi erődrendszer, úgy a magyarság szellemi-lelki ereje is bevehetetlen volt. A városháza előtti téren áll a hős tábornok fővezér, Klapka György tábornok szobra, 1896-ban felavatták, 1947-ben ledöntötték. 1965-ben az Anglia parkba száműzték, 1991-ben visszakerült eredeti helyére. Jókai Mór számos művében állított emléket szeretett szülővárosának, történelmének és lakóinak, annak a sajátos református közösségnek is, amelynek maga is tagja volt.


Itt található az Európa-udvar, ahová az európai népek építkezési stílusára jellemző épületeket húztak föl, több mint húszat.


Tata
Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.


Tata ősidők óta lakott település, ezt az itt feltárt, ősemberre utaló régészeti leletek is bizonyítják. Az évezredek során a kedvező létfeltételek, a hévforrások mindig a környékre vonzották az embert.
A tatai Öreg-tó Magyarország legidősebb mesterséges tava, az Által-ér felduzzasztásával keletekezett még a honfoglalás előtt. A Tatai-tó vízfelülete kb. 200 hektár. Amikor a környék Esterházy birtok volt, a tavat halastóként használták, de abban az időben működtek itt vízimalmok és egy vízi vágóhíd is (ezek az épületek most is megvannak). Manapság lehet a tavon csónakázni, sétahajózni, horgászni, de könnyedén körbe is lehet sétálni (futni), a kerülete ugyanis mindössze 7,5 km. A Tatai-tó Európa egyetlen olyan városi tava, amin az ősszel és télen is rengeteg a költöző madár, a vadludak, vadkacsák tízezreinek szolgál ugyanis átmeneti menedékként. A legfontosabb látnivaló a tó körül természetesen a Tatai Vár. A reneszánsz vízivár építtetője Luxemburg Zsigmond volt, de állítólag Mátyás király is szívesen pihent itt. Az eredeti épületből ma már csak a délkeleti szárny áll, de a falmaradványokból kirajzolódik mekkora lehetett erdetileg a vár (vagy inkább várkastély.) Belül jelenleg múzeum működik.


Tatabánya
Tatabánya Komárom-Esztergom megye székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye.


A középkor során számos természeti csapás érte a területet, majd a 16. században elfoglalták a területet a törökök. A reformáció hatására a helyi lakosok reformátusokká váltak, és felépítették saját templomaikat. A török hódítás után a terület az Esterházy család birtokába került, akik számos német és szlovák katolikust telepítettek be, minek következtében a lakosság római katolikus lett.


1891-ben megalakult a Magyar Általános Kőszénbánya Társulat, mely fejleszteni kezdte a helyi bányászatot és fémipart, minek hatására jelentősen megváltozott az addig főként mezőgazdaságból élők élete. 1896 karácsonyán hozták fel az első csille szenet, a szénvagyont kb. 100 évre becsülték. A bánya körül kialakult kolónia néhány évig Alsógallához tartozott; 1902. szeptember 16-án vált önálló községgé Alsógalla bányatelep, 1903. május 1-jétől Tatabánya néven. Ebben az időszakban az ipar és a kereskedelem sokszínűbb lett, és jó néhány új társaság (cementgyár, téglagyár) jelent meg. A helyi lakosok élete felpezsdült, helyi újságok jelentek meg, szociális és kulturális szervezeteket alapítottak.
Tatabánya egy rejtett kincse az 1988-ban megnyitott ipari skanzen. Nemcsak régi ipari gépeket és járműveket találunk itt, de a skanzen az ipari munkások élet- és munkakörülményeit is igyekszik hitelesen bemutatni. A területen két régi kolóniaházat alakítottak ki. Az egyik épületben szoba-konyhás, 35 négyzetméteres, korhűen berendezett lakásokat találunk, míg a másikban, az úgynevezett Mesterségek Házában a helyi ipartelepeket jellemző kisipari műhelyek kaptak helyet.
Van itt továbbá egy régi iskolaépület két korhű (egy 1920-30-as, illetve egy 1960-70-es évekbeli) osztályteremmel.


Turul-emlékmű
Európa legnagyobb bronzmadara. Kiterjesztett szárnya 14 méter, karmaiban az Árpád-kard 14 méter hosszú. A szobor Árpád honfoglaló magyarjainak a bánhidai síkon 907-ben Szvatopluk morva fejedelem fölött aratott győzelmére emlékeztet.


A jeles alkotás mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált. A város címerében is szerepel.
Környékét, a Turul parkerdőt mint védett területet azóta rendbetették, Turul tanösvényt alakítottak ki a Szelim-barlangig, felújították a turistajelzéseket, tárgyakat és kiépítették a vízvezetéket, a világítást.