Szeptember ötödikén egy olyan kulcsfontosságú esemény zajlott le Felvidéken, amire reményeink szerint még sokáig emlékezni fogunk. Martoson két év megfeszített munkát követően elérkezett a pillanat, hogy bemutassák a közönségnek és a közösségnek a Martosi Rendezvényligetet és Népfőiskolát.
A projektzáró eseményt délután két órakor a Martosi Hagyományőrzők műsora nyitotta meg. Ezt követően Keszeg István, Martos polgármestere és Gubík László, a Via Nova elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A polgármester úr elmondta, hogy az építkezés első szakasza befejeződött. Ennek a projektnek nemcsak a martosiak nyertesei, hanem a szlovákiai magyarság és mindenki, aki a ligetbe látogat. Ezt követően bemutatott mindenkit, aki részt vett abban, hogy ez az álom megvalósulhasson és megköszönte munkájukat.
Gubík László arról beszélt, hogy miért éppen Martost választották nyolc éve arra, hogy a MartFeszt otthona legyen, honnan jött ez az „elsöprő szerelem”.
Ezt követően újra a kultúráé lett a színpad, Korpás Éva népdalénekes és Madarász András, a Korzár zenekar tagjának műsora következett. Hallgathattunk népdalokat Moldvától, Zoboralján át egész Nagy-Magyarország területéig. A rendezvény műsorvezetője Bernáth Tamás, a Jókai Színház színművésze volt, aki Siklósi József, Ybl-díjas főépítésszel és Édes Antal kivitelezővel beszélgetett a projekt megszületéséről és megvalósulásáról.
Siklósi József elmondta, hogy a rendezvényliget megtervezése nem egy stílus, hanem egy gondolkodásmód mentén történt. Ez köthető Makovecz Imréhez is (hiszen negyed évszázadon át dolgoztak együtt), a legfontosabb eleme viszont az, hogy jól funkcionáló épületek jöjjenek létre.
Ahogyan az építész fogalmazott, a cél az volt, hogy a magyar néplélek megtestesüljön a ligetben.
Kiemelte, hogy a nagyszínpad teljesen egyedülálló a Kárpát-medencében, hiszen egy nagy, fixre épített huszonegyedik századi jurtában csendülhetnek fel a martosi népdalok. Édes Antal elmondta, hogy az épület belső kialakításához fenyőt, a külsőhöz egy speciális anyagot, az ún. svéd termokőris használtak, hogy időtálló legyen. Siklósi gratulált a kivitelező munkájához, hiszen rendkívül rövid idejük volt a megvalósításra, hangsúlyozva, hogy ennyire professzionális ácsmunkát utoljára 1992-ben Sevillában látott, amikor a magyar pavilont építették a világkiállításhoz.
Az összegyűltek ezt követően körbejárták a rendezvényligetet, miközben Bernáth Tamás kérdezte az tervezőket, kivitelezőket az adott épülettel kapcsolatban. A központi épület, a nagyszínpad és a tánccsűr mellett helyett kapott egy kalandpark is, valamint hat kazah és egy mongol jurta, ezek fognak szálláshelyül szolgálni az ide látogatóknak.
Számomra a legkülönlegesebb a Feszty-körkép pavilon volt, amit Horvát Kitti tervező- és építészmérnök álmodott meg. Az idelátogatók itt megtekinthetik Feszty Árpád Magyarok bejövetele című monumentális alkotásának reprodukcióját.
És hogy miért tartották fontosnak, hogy a ligetben helyet kapjon egy ilyen projekt?
Azért, mert Feszty Árpád műalkotásán több martosit is megfestett, többek között fejedelemasszonyként, aki a négy ökör húzta szekéren trónol, Bazsó Lidit, akit a történet szerint a templomból kijövet látott meg a festő.
A sétát követően Édes Réka és Édes Anna latinos ütemekre táncolt, majd amíg Gubík László és Keszeg István átadták az emlékplaketteket azoknak, akik segítették a projekt megvalósulását, Bernáth Tamás előadta a Ha én gazdag lennék című dalt a Hegedűs a háztetőn című darabból. Az ünnepi délután Zsapka Attila és Emmer Péter koncertjével ért véget.
A Martosi Rendezvényliget és Szabadegyetem fontos kulturális központja lehet a szlovákiai magyarságnak, és a látottak alapján ehhez minden körülmény adott.
Forrás: https://duna24.sk/regio/2020/09/06/orizzuk-hagyomanyainkat-egy-unnepi-delutan-martoson/
